Az orosz-ukrán háború következtében egész Európában elszálltak az energiaárak. Egyetlen ország van, melyben a drágulás üteme csökkenni tudott február óta, ez az ország pedig Magyarország.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
87,1 százalék. Ennyit növekedett júliusban éves alapon az energia költsége Észtországban. Az, hogy az olaj, a gáz, az áram és az üzemanyag költsége felrobbant Európában, lassan már közismert. Az okokról azonban komoly vita van.
Egyesek szerint az energiahordozók árának drámai áremelkedése egyértelműen az orosz-ukrán háború, valamint a hibás uniós szankciós politika következménye. Mások viszont arra hívják fel a figyelmünket, hogy az árak már a katonai konfliktus kitörése előtt is gyorsan emelkedtek.
Az 1. ábra mindkét oldalnak igazat ad. Való igaz, hogy az átlagos energiaár-emelkedés mértéke a háború kitörése előtt is emelkedő trendben mozgott. Az is látható azonban, hogy márciustól kezdve az emelkedő trend komoly lökést kapott.
Az 1. ábrán zöld egyenes mutatja az energiaár-infláció trendjét a háború előtt, míg a kék szaggatott egyenes a konfliktus kitörése utáni trendvonalat reprezentálja. A két trendvonal összevetése azt mutatja, hogy a háború egy egyszeri, 4,7 százalékpontos ugrást okozott az áremelkedés ütemében. Emellett a trendvonal meredeksége is emelkedett, éves szinten 6 százalékpontot adva az inflációs trendekhez.
Ha a fenti folyamatokhoz még azt is hozzátesszük, hogy az energiaárak megugrása és gyorsabb emelkedése akkor következett be, amikor az átlaghőmérséklet növekedése miatt a gázárak jellemzően csökkenni szoktak, a háború hatása még nyilvánvalóbbá válik.
A háborús energiaár-infláció egyértelműen azonosítható a 2. ábrán. Ez a grafikon a németországi energiaárak éves növekedési ütemeit mutatja az elmúlt hónapokban. A drágulási ütem már a háború előtt is magas, 20 százalék körüli volt, ám a konfliktus kitörése utáni hónapban a korábban stabil érték azonnal közel duplájára ugrott, és azóta sem csökkent érdemben.
A 3. ábra azt mutatja, milyen hatása volt az orosz-ukrán háborúnak az energiaárak inflációs ütemére az EU egyes országaiban. Az arany oszlopok a háború előtti öt hónap átlagos inflációs értékét mutatja, míg az ezüst oszlopok a konfliktus kitörése utáni öt hónap átlagértékeit ábrázolják. A kék körök pedig a két érték közötti különbséget, azaz az energiaár-infláció háború miatti megváltozását mutatják.
Ahogy azt a grafikon is mutatja, hazánk az egyetlen ország, ahol az energiaár-infláció nem növekedett, hanem csökkent február után. A rezsicsökkentés fenntartása és a benzinárstop bevezetése együtt 7,7 százalékponttal csökkentette a magyar energiaárak növekedési ütemét.
A képzeletbeli rangsor második helyén Szlovénia áll, mely országban bár emelkedett az inflációs ütem, ám csak minimális, 3,4 százalékpontos mértékben. A harmadik helyezett Luxemburg esetében is csak 3,5 százalékkal növekedett az áremelkedés üteme – igaz, náluk a háború előtt is 35 százalék felett volt az energia-drágulás mértéke.
Nem meglepő módon az Ukrajnához közelebbi országok azok, melyek a háborús energiaár-inflációt a legnagyobb mértékben érezték. A lista utolsó helyén álló Észtország esetében 38,8 százalékpontot növekedett az átlagos drágulási ütem, de 26,8 kedvezőtlen irányú ugrásával a harmadik legrosszabb helyen álló Lettország is komoly csapást volt kénytelen elszenvedni. A második legrosszabb Hollandia esetében pedig 27,7 százalékpontot emelkedett az energiaár-növekedés üteme a háború miatt.
Magyarország teljesítménye kiemelkedik a V4-es régión belül is. A mi 7,7 százalékpontos csökkenésünkkel szemben a cseheknél 24,4 százalékponttal, a lengyeleknél 12,1 százalékponttal, míg a szlovákoknál 11,7 százalékponttal ugrott meg az inflációs ütem.
A jövő szempontjából sem lehetünk bizakodóak. Az energiaár-infláció emelkedő trendje, kombinálva az elhúzódó háborúval és a közelgő fűtési szezonnal az energiahordozók árdinamikájának további romlását vetíti előre.
A magyar kormány által 2013-ban bevezetett, az új szabályozás szerint az átlagfogyasztásig továbbra is biztosított (és afelett is kedvezményes) rezsicsökkentés előnyei ebben a gazdasági környezetben különösen jelentős módon fognak felértékelődni.
Összefoglalás
Az áramnak, gáznak, olajnak, valamint az üzemanyagoknak átlagos ára valóban egyre gyorsabban emelkedő dinamikát mutatott már az orosz-ukrán háború kitörése előtt is. Ám a katonai konfliktus és a hibás uniós szankciós politika óriási további lökést adott a kedvezőtlen trendeknek.
Európa majd minden országában jelentős mértékben megugrott az energiaár-infláció idén február után. Egyetlen olyan állam volt, melyben ezzel ellentétes folyamatokat láthattunk, ez pedig hazánk, ahol a kormány által bevezetett rezsicsökkentés és benzinárstop hatékonyan védte a lakosságot az inflációs mutató felrobbanásától.
Ahogy láttuk, az energiaárak kordában tartása különösen nagy szó a régió tekintetében, ahol a fenti folyamatok hatványozottan érvényesültek. Mindezek és a várható jövőbeni folyamatok pedig további erős érveket szolgáltatnak a rezsicsökkentés mostani rendszere mellett.
Kapcsolódó: Meddig bírja a háborút Oroszország?
Harcosok Klubja, VOKS 2025, átláthatósági törvény– ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Csintalan Sándor publicista, aki önmagát háborúpárti ukrán propagandistaként aposztrofálja, és Szalai Szilárd, a Századvég elemzője.
Miközben Zelenszkij újabb, radikális szankciókat sürget Oroszország ellen, hazánk ismét a kiemelten fontos szereplővé vált az uniós döntéshozatalban.
Érdekes információk jutottak a The Telegraph birtokába a spanyol áramszünet kapcsán.
„A kutatás azt sugallja, hogy a Tisza Párt nem tanult mások hibáiból” – fogalmazott Sebestyén Géza.
Alekszandar Vucsics szerb elnökkel folytatott tárgyaláson megnevezték a következő nagy stratégiai célt is.
„Hatalmas lehetőséghez jutott hazánk” – mutatott rá a közgazdász.
Egy kormánypárti érvre nyomott röhögő fejecskét. Francesca Rivafinoli írása.
Ráadásul 14 év után ismét női játékvezetője volt egy NB I-es mérkőzésnek.
